A Pilis kapujának is nevezett Pomáz Budapesttől 4km-re, Budakalász és Szentendre szomszédságában, a Duna-kanyar hegyei közé benyúló völgyben települt meg. Pomázról kis hegyipatak mentén kanyarog az út át a Pilis-hegységen, fel a szakrális Dobogókőre. A város területén az emberi tevékenység nyomai az őskor óta megtalálhatóak. Többségében a rómaiak és a középkori magyar település emlékei közül maradtak fenn feliratos kőfaragványok. Az oszmán hódítás kezdetén a falu elnéptelenedett, majd a XVII. század első felében Buday Bornemissza Bolgár Pál ügyvéd bácskai falvainak rác lakosságából az oszmánok engedélyével újratelepítette1661-től az ügyvéd lányának férje, felsővattai Wattay I. Pál, lett a település keresztény ura. Az ő unokája, III. Pál 1750 és 1773 között, építette fel barokk stílusban a kastélyt. A földszintes, árkádos, manzárdtetős épület oromzatán a rokokó kőfaragvány a kastély építőjének címerét mutatja. A kastély dombjáról gyönyörű kilátás nyílik Szentendre, a sziget és Dunakeszi-Fót irányába. Itt volt a család Pomáz és Kiskőrös közötti birtokainak központja. A kastély kétszintes pincéjéhez több mint száz méteres, szekérrel is járható alagútrendszer vezetett. A Wattay família a közbirtokossági központja kiszolgálására, a magyar mellett, német és szlovák lakosságot telepített. A kastély alatt felépítették a látványos katolikus és ortodox, majd a református templomot is.

A Wattay família tagjai (Teleki, Kubinyi, Fáy, Szemere, Okolicsányi, stb. családok) rendszeresen üléseztek a kastélyban. A kastély Wattay Borbála lánya Róth Johanna Teleki Józsefné révén a gróf Teleki család tulajdonába került, de a Wattayak 4 szobát továbbra is használhattak. A Teleki család a XIX. században eklektikus stílusban átépítette, majd 1926 és 1930 között felújította, és 1944 végéig lakta a kastélyt. A hagyomány szerint a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József itt írta tanulmányit. A szovjet hadsereg tevékenysége következtében a kastély belső berendezése nagyrészt elpusztult, eltűnt. Állami felújítás után az angol főmegbízott rezidenciája lett a kastély, 1947-től árvaház, majd állami gyermekvédelmi intézmény céljára használták. A 2004 és 2007 között felújított, 2 hektáros barokk parkban álló épület, szállási és étkezési szolgáltatásokat is nyújtó, bentlakásos rendezvényközpontként és zeneművészeti szakmai bázisként működik. A Magyar Kóruskastély a továbbképzések, kurzusok, edzőtáborok és hangversenyek szervezése mellett más találkozókra is kiváló helyszín. A kastélyban állandó kiállításként a Wattay emlékszoba látogatható.